Fotózáshoz már csak apró virágokat találtam. |
Mostanában jártamban-keltemben a neten annyit láttam, olvastam a pitypangmézről, hogy én sem maradhattam ki a jóból és ki kellett próbálnom.
Gyerekkoromban kutyatejnek ismertem ezt a virágot. Ha letéptem fehér tejszerű nedv buggyant ki a szárán, ami a kézre kerülve elég keserű volt. Eső után szoktunk játszani vele. Felhasogattuk a szárát és tócsába dobtuk. A szár érdekes formákban felkunkorodott.
Csak kis mennyiséget készítettem a mézből, próbának.
Dél körül szedtem a virágokat, hogy jól nyitva legyenek és szép nagy fejeket választottam. A főzés megkezdésével iparkodtam, hogy ne csukódjanak összébb.
-150 db virágfejet szedtem. Leöblítettem, a zöld alsó részt leszedtem róluk nehogy esetleg keserű legyen.
-Kislábasba téve hozzáadtam 1 citromot vékonyra felszeletelve és felöntöttem 7 dl vízzel. Fedő alatt pici lángon kb. 1 órát főztem. Majd hagytam pihenni, este folytattam. - Volt olyan recept ahol 1 napos pihenőt írt, volt ahol semennyit. -
-Leszűrtem, 50 dkg cukrot kevertem bele és alacsony hőfokon kb. 1 órát főztem.
Kicsi üvegekbe öntöttem, csavaros tetővel lezártam, majd egy 5 percre fejre állítottam. Végül pedig száraz dunsztba raktam.
Üvegbe meréskor folyékony volt, kihűlés után pedig olyasmi mint az igazi méz. 2 és fél kisüveggel lett ennyi hozzávalóból.
Kóstolás:
- Engem egy gyerekkori cukorkára emlékeztet az íze. A nevét már nem tudom. Sárga töltött, kerek, kemény cukorka volt. A tölteléke citromos - mézes. Annak volt ilyesmi íze.
Jónak jó, de valószínűleg máskor is elég lesz ekkora mennyiség.
- Szomszédasszonyom szerint túl émelygős, édes.(Magában, kenyérrel, teában)
- Anyukám szerint semmi különös, bár elsőre büdösnek érezte az üvegben. Teában itta meg.
- Barátnőm szerint kár teába pazarolni, kiskanalanként magában ette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése